Tágulás-térfogat változás

A fűtési vízrendszerek felmelegítésekor a folyadék térfogata, a fizikai folyamatnak megfelelően, megnő. A tágulás mértéke viszonyszámokkal határozható meg. A térfogat növekedést az erre a célra készített berendezéssel fel kell venni.
A hűtési vízrendszerek esetében, a folyadék hűtésének leállításakor -szabályozott szüneteltetésekor- a külső hőmérséklet függvényében, a hűtőfolyadék hőmérséklete felemelkedik, térfogata megnő. A fűtési rendszerekhez hasonlóan a térfogatváltozást kezelni kell.

Gázosodás-levegősödés

A folyadékok nyomás- és hőmérséklet viszonyuknak megfelelő mennyiségű gázt, levegőt képesek magukba oldani. A víz e gázoldó képességének fizikai függvényét Henry és Dalton diagrammban rajzolta meg. A fűtési és hűtési vízrendszerek feltöltésekor a feltöltő folyadék nyomásának és hőmérsékletének megfelelő mennyiségű kötött gáz kerül a szabad gázokkal (levegővel) telt csőhálózatba.
A fűtési-hűtési rendszerekben a folyadékok hőmérséklet-csökkenéséből fakadó nyomáscsökkenés lehetőséget teremthet a levegő rendszerbe kerülésére. A hosszú évekre a csőrendszerbe zárt folyadék és az oldott -esetleg szabad- gázok, kémiai -rothadási- folyamatokat indítanak el, melyek gázképződéssel is járhatnak.
A vízben oldott, illetve szabad gázok mennyiségüktől függően számtalan üzemeltetési és műszaki gond forrásai. Így például:

• nem működő hőátadók
• zajosan működő rendszer
• egyenlőtlen hőterhelésű kazánok (kazántag sérülések)
• eróziós károk a szivattyúkban és szelepeken
• fokozott iszapképződés

Nyomástartás

A fűtési-hűtési rendszerekben a folyadékok hőmérsékletének csökkenése nyomáscsökkenéssel is jár, mely lehetőséget teremt a levegő rendszerbe kerüléséhez. A három- és négy útú keverőszelepek, a keringtető szivattyúk nem megfelelő rendszerbe illesztése szintén okozója lehet bizonyos csőszakaszokban vákuum kialakulásának.

Folyadékpótlás

A gáztalanítás során a vízrendszerekből kivont gázokat vízutántöltéssel pótolni kell. Utántöltéskor figyelembe kell venni a már tárgyalt Henry és Dalton által felvázolt fizikai megfigyelést, ezért a nagy nyomású, nagy sebességű, gázokkal telt folyadékpótlást mellőzni kell. Nem megengedhető olyan pótló módszer, mely ellenőrizetlen folyamatként nem képes felismerni a „csőtörés” miatti utántöltést, épület-, berendezési tárgy- vagy árukárt okozva ezzel.